Az adóügyi ellenőrző egység (AEE) biztosítja az adatkommunikációt a NAV szerverei és a készülékek között.
A legtöbb pénztárgép üzemeltetőben idővel felmerül az a kérdés, hogy mire jó az éves felülvizsgálat, miért kell minden évben megcsináltatni és egyáltalán mi történik közben? Erre a kérdésre igyekszem választ adni a következő írásban.
Az első és legkézenfekvőbb válasz erre a kérdésre az, hogy a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a pénztárgép üzembehelyezését követő egy éven belül az üzemeltető köteles elvégeztetni az éves felülvizsgálatot. Azonban vannak ennél objektívebb érvek is, amik a felülvizsgálat mellett szólnak.
Fontos, hogy a pénztárgép adatkommunikációja a NAV szerverei felé folyamatosan és zökkenőmentesen működjön. Amióta online pénztárgépeket használnak ügyfeleink azóta a lejelentési kötelezettségek megváltoztak, módosultak és a pénztárgép direkt módon küldi el a NAV felé többek között a napi forgalmi adatokat. Ebből egyértelműen következik, hogy az üzemeltető saját érdeke az, hogy a pénztárgépe adatkommunikációja folyamatos legyen.
Az éves felülvizsgálat két részre bontható az egyik része a szoftveres felülvizsgálat, a másik része pedig az úgynevezett hardveres felülvizsgálat. Ezekről fogok most bővebben írni, hogy átláthassa, melyik felülvizsgálat során mi történik.
A szoftveres felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző műszerész megvizsgálja, hogy a pénztárgépen futó úgynevezett firmware megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, rendeltetésszerűen működik-e és a pénztárgép megfelelően kommunikál-e a NAV szervereivel.
Amennyiben ebben a felülvizsgálati szakaszban a műszerész valamilyen hibát tár fel úgy azt azonnal javítani szükséges, erről a műszerész gondoskodik. Elképzelhető, hogy a mindennapi használat során bizonyos szoftveres hibákat az üzemeltető nem vesz észre és nem akadályozza a mindennapi ügymenetet. Azonban az adóhatóságnál problémát érzékelnek, így a későbbiekben ellenőrizhetik a készüléket, illetve az üzemeltetőt.
Belátható tehát, hogy az üzemeltető saját érdeke az, hogy a felülvizsgálatot mindig elvégeztesse és a készülék rendeltetésszerűen működjön.
A hardveres felülvizsgálat során megvizsgáljuk a készülék fizikai állapotát az abban található akkumulátorok kondícióját és, hogy minden részegység megfelelően működik-e. Gondolva itt a billentyűzetre a kijelzőkre és a nyomtatóra.
Amennyiben valamelyik részegység nem megfelelően működik úgy a műszerésznek kötelessége a javítást még a felülvizsgálat során elvégeznie amennyiben ez lehetséges. Ez biztosítja azt, hogy a mindennapi használat során ne hibásodjon meg a készülék és így ne kelljen nyugta tömböt használni vagy egyéb nehézségekkel szembesülni.
Fontos, hogy a pénztárgép adatkommunikációja a NAV szerverei felé folyamatosan és zökkenőmentesen működjön. Amióta online pénztárgépeket használnak ügyfeleink azóta a lejelentési kötelezettségek megváltoztak, módosultak és a pénztárgép direkt módon küldi el a NAV felé többek között a napi forgalmi adatokat. Ebből egyértelműen következik, hogy az üzemeltető saját érdeke az, hogy a pénztárgépe adatkommunikációja folyamatos legyen.
A pénztárgép éves felülvizsgálatát csak pénztárgép műszerész végezheti el. A szoftveres felülvizsgálatot egyidejűleg csak azon műszerész végezheti el, aki rendelkezik a forgalmazó által kibocsájtott tanúsítvánnyal az adott készülékről.
A szervizünknél az éves felülvizsgálat ára jellemzően bruttó 25 000 Ft alatt van. Ez azonban más szervizeknél eltérő lehet és függ attól, hogy az adott szerviz műszerésze jogosult-e a szoftveres felülvizsgálat elvégzésére vagy egy másik szervizben kell igénybe venni a szoftveres felülvizsgálatot. A szervizünk munkadíjairól és a felülvizsgálat áráról az alábbi linken tájékozódhat honlapunkon.
A felülvizsgálat a következő tételekből tevődik össze:
Az első a hardveres felülvizsgálat díja, a második pedig a szoftveres felülvizsgálat díja. Ezt a kettőt azok a szervizek, amelyek jogosultak mind a két felülvizsgálat egyidejű elvégzésére nem szokták külön feltüntetni, az egy összegben szerepel a szerviz felülvizsgálati árában.
Fontos tudni, hogy a szerviz elvégzésével úgynevezett szoftveres fejlesztési díjat is fizet az ügyfél a pénztárgép és az adóügyi ellenőrző egység gyártójának. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során fizetni kell a matricáért és a szoftveres felülvizsgálat tanúsítványáért. Ez nem a szerviz díjazása ezeket a díjakat a szerviznek is ki kell fizetnie.
A jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a pénztárgép éves felülvizsgálatáról minden esetben az üzemeltetőnek kötelessége gondoskodni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a pénztárgép felülvizsgálatát elfelejtette bejelenteni, nem időben jelentette be vagy egyéb okokból elmulasztotta, semmilyen esetben nem hárítható a felelősség a szervizre.
Annak érdekében, hogy ne maradjon el az éves felülvizsgálat mi megkérjük ügyfeleinket, hogy írják fel naptárunkba, hogy mikor esedékes az éves felülvizsgálat. Mi nyomonkövetjük az ügyfelek szerviz időintervallumait, így mi is tájékoztatást adunk arról, hogy mikor lesz esedékes a felülvizsgálat. Ezen túl a pénztárgépet úgy állítjuk be, hogy néhány héttel a szerviz időpontja előtt figyelmeztesse önt arra, hogy hamarosan esedékes lesz a felülvizsgálat.
Amennyiben további kérdése merül fel az éves felülvizsgálattal kapcsolatban, esetleg érdekli, hogy hogyan lehet csökkenteni annak árát, kérjük keresse fel ügyfélszolgálatunkat.
Az adóügyi ellenőrző egység (AEE) biztosítja az adatkommunikációt a NAV szerverei és a készülékek között.
Az online pénztárgépek és nagykasszák üzembehelyezéséhez és átszemélyesítéséhez szükség van egy meg- vagy átszemélyesítési kódra.
Az AP szám a pénztárgépek azonosítására használt számsor, és a készülék egyedi azonosítását teszi lehetővé.
A bankkártya terminálok esetében alapvetően kétféle terminált különböztetünk meg egymástól. Az első az úgynevezett hordozható bankkártya terminál a második pedig a fixen telepített bankkártya terminál.
Ebben cikkben a kis- és nagykasszák közötti jellemző különbségeket gyűjtöttük össze önnek, amik a legfontosabbak.